A MAGYAR NACIONALIZMUS HANGJAI I. rész
/Közreadja: B.Kiss-Tóth László/
Újsághír /Reggeli Magyarország 1944. május 25./ :
Lemondott képviselői mandátumáról Piukovich József országgyűlési képviselő, mivel kinevezték -Dr. Deák Leó felmentése után- Bács-Bodrog vármegye és Zombor város főispánjává. A 23-án megtartott beiktatási ünnepségen beszédet mondott vitéz Rácz Jenő miniszterelnök-helyettes és Jaross Andor belügyminiszter is.
Most a kormány nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos álláspontját képviselő Rácz Jenő nagysikerű beszédéből ídézek:
- " Amikor azt mondom, hogy >bácskai testvérek<, a szeretet hangján szólok mindazokhoz, akik a Bácskában élnek, bármilyen nyelven beszélnek is. Egyet azonban le kell szögeznem és itt a magam meggyőződése mellett a kormányét is hangoztatom: ebben az országban, a Kárpátok övezte gyönyörű földrajzi és gazdasági egységben csak egy politikai gondolat érvényesülhet: a magyar politikai gondolat.
- A magyar ezer éven keresztül vezette ezt az országot sok vészen és küzdelmen keresztül. Ebben a harcban néha el is buktunk, a hazát azonban mindig a magyar gondolat ereje építette újra. A magyar kormány hajlandó elismerni minden más nép és nemzetiség jogát a kultúrájáhozu és népi fejlődéséhez, egyenlő jogokat akar adni minden egyes állampolgárának, de feltétlenül megköveteli a hűséget az államegységhez, a magyar vezetés elismerését, és nem enged a magyar földből egy tapodtat sem másnak.
- A magyar kormány minden egyes itt élő fiától megköveteli, hogy alávesse magát a magyar törvényeknek, hogy ezért a földért minden áldozatra készen éljen és haljon. Legyetek róla meggyőződve, a magyar kormány mindenki felé simogató és felemelő fog nyúlni. Ha azonban kifeléhúzást és kifelé való törekvést lát, azt kemény kézzel, kérlelhetetlenül meg fogja torolni.
- Azt üzenem nemcsak a Bácska, hanem Magyarország minden nemzetiségű emberének,, aki itt élni és halni akar, annak mindent megadunk. Aki azonban nem akarja elismerni a magyar állam és magyar politikai gondolat vezető szerepét, aki nem tud beilleszkedni
az ezeréves ország határai közé, az vessen számot lelkiismeretével és meggyőződésével. Aki nem tud itt élni és nem tud ezért a hazáért itt meghalni, akit másfelé húz a szíve, annak kifelé irányuló törekvéseit nem akadályozzuk meg, az magával viheti mindenét de menjen el és ne mételyezze tovább ezt az országot."
A MAGYAR NACIONALIZMUS HANGJAI II. rész
Szemelvények JAROSS ANDOR belügyminiszter PIUKOVICH JÓZSEF zombori főispán beiktatásán, 1944. május 23-án elhangzott beszédéből:
-" Nem hiszek abban, hogy, hogy vannak történelmi véletlenek. Hittel hiszem azt, hogyha egy NEMZETNEK a szenvedés jutott osztályrészül, ez azért van, hogy a szenvedésekben a lelke megtisztuljon a történelmi feladatok megoldására. A MAGYAR NEMZET elpuhulási folyamaton ment keresztül. Úgy látszik, kemény sorscsapásokra volt szükség ahhoz, hogy a keserű és nehéz életet megtanuló MAGYARSÁG meg tudjon újulni.
-Tudtuk azt, hogy ennek az országnak a jövőjét csak akkor tudjuk biztos alapokra fektetni, ha a NEMZET minden fia megújuló lélekkel kíván részt venni a történelem új harcaiban. Azok az elgondolások és politikai törekvések, amelyeket a volt miniszterelnök, vitéz Imrédy Béla írt a zászlajára, nem epizódszerűek voltak, hanem fontos meglátás eredményei. Meglátta a visszacsatolt országrészek politikai szükségleteit, megtalálta szellemiségüket , és hozzá akarta hangolni ehhez a trianoni országnak az érverését. Az azóta történt mulasztásoknak a pótlása legfőbb kötelességünk. A mostani kormány helyre akar hozni minden mulasztást, újból a NEMZET szolgálatába akar állítani minden elveszettnek tűnő vagy heverő energiát.
- Milyen jó is lett volna, ha NEMZETI társadalmunk olyan megszervezettségben élt volna, ahogyan azt vitéz Imrédy Béla programja számunkra előírta, ha a honvédségünk olyan fegyverzettel rendelkezett volna, amilyent Rácz Jenő jelenlegi miniszterelnök-helyettesünk honvédelmi minisztersége idején követelt !
Nekünk -az új kormánynak- az a nehéz feladat jutott osztályrészül, hogy az elmulasztott órákat, napokat, hónapokat és éveket kemény cselekvéssel pótoljuk, és MAGYARORSZÁGOT újból arra a történelmi piedesztálra állítsuk, amelyre történelmi múltunknál fogva jussunk van.
- A háborút minden körülmények között meg kell nyernünk! Akarni kell a győzelem kivívását és ha a múltban voltak is olyan politikusok, akik vereségre készítették elő a NEMZETET és azt hitték, hogy vereségre is fel lehet építeni a NEMZET jövőjét, elfelejtették, hogy a vereséget csak elszenvdni lehet. A győzelmet csak úgy lehet kivívni, ha a NEMZET minden fia a győzelmet akarja.
- A Balkán helyenként már évek óta lángokban áll. A világbolsevizmus ma szövetségben áll az angolszász plutokráciával, kezébe akarja venni Európa hatalmát és forradalmak révén a Balkánt újból tűzfészekké varázsolni. Ezért a déli végeink fontossága újból megnövekedett. Nyilvánvaló, hogy a korszerű NACIONALISTA gondolat és a NEMZETI SZOCIALISTA szellemiség alkalmas csak arra,
hogy a balkáni tűzfészket lokalizálja és eloltsa.
- A déli végek MAGYARSÁGA legyen teljes tudatában annak, hogy ennek a határvidéknek a tökéletes biztonságát, a teljes rendet, a termelés folytonosságát a MAGYAR államhatalom minden körülmények között fenn fogja tartani. Tőlünk délre már szerb NACIONALISTÁK is harcolnak. Ó-Szerbiában a Nedics-kormány és részben a Mihajlovics-féle csoport rádöbbent arra, hogy a szerb népnek a NACIONALIZMUSON keresztül kell megvédenie saját portáját. Reméljük azt is, hogy a mai Horvátország is mielőbb rendet teremt a saját portáján. Ha azonban akadnak olyanok, akik azt hiszik, hogy a lángoló vidékek üszkeit át lehet dobni a Dunán és fel lehet bolygatni a déli végek köznyugalmát, azok súlyosan csalódni fognak. Kemény kézzel fogunk odaütni és közülük senki ne számítson irgalomra. A NEMZETI fegyelem megszervezésével, karhatalmi erők igénybevételével fogunk lehetetlenné tenni ebben az országban minden olyan törekvést, amely arra irányul, hogy megingassa MAGYARORSZÁG honvédelmi, egységes arcvonalát. Meg vagyok róla győződve, hogy ennek a megyének az állampolgárai is nemzetiségre való tekintet nélkül meg fogják érteni, hogy ennek az országrésznek tökéletes biztonsága, belső békéje és jövendője is a MAGYAR BIRODALMON belül uralkodó MAGYAR politika egyensúlykérdésének kell lennie."
A MAGYAR NACIONALIZMUS HANGJAI III.rész
Részletek Sztójai Döme /1944. március 22-én beiktatott/ miniszterelnök május 24-én az Országgyűlés két Háza előtt megtartott bemutatkozó beszédéből.
-"Az a nézetem, hogy ezekben a nehéz és sorsdöntő időkben nem szépenhangzó és meggyőző programokra, hanem erélyes és gyors cselekvésre van szükség. Az ország most nem azt várja el tőlünk, hogy kitűnő fogalmazású munkatervekkel álljunk elő, hanem azt, hogy késedelem nélkül és a legnagyobb eréllyel fogjuk és oldjuk meg azokat a nagy problémákat, amelyeknek megoldása a mai viszonyok között életkérdés az ország számára. Az hiszem, hogy azok a rendszabályok és intézkedések, amelyeket a kormány az elmúlt hetekben gyors egymásutánban tett és ma is szinte napról napra hoz, meggyőzhetik a tisztelt Házat és az ország egész közvéleményét arról, hogy
ez a kormány nem az előre bejelentett programok és munkatervek, hanem a becsületesen és gyorsan végzett munka és alkotások kormánya kíván lenni. Hangsúlyozom, hogy a kormányzati tevékenységünkben az országra, a közvéleményre, a magyar népre -illetve az ő akaratukat kifejező törvényhozásra- kívánunk támaszkodni."
-"A Magyar Királyi Honvédség, amely test a mi testünkből, vér a mi vérünkből és lélek a mi lelkünkből, a nemzeti jövőnk, állami függetlenségünk és népi fennmaradásunk hatalmas biztosítéka, amelynek erején, ütőképességén, harci szellemén és áldozatkészségén az ország jelene és Magyarország jövendője nyugszik.
Ez a honvédség már esztendők óta harcban áll a mai kultúremberiség legnagyobb ellenségének, az orosz bolsevizmusnak a harci gépezetével és ebben a harcban az első világháború hősi hagyományaihoz méltóan, nemcsak hogy eredménnyel állta meg a helyét, hanem igen súlyos körülmények között újabb babérokat is szerzett-és tűz ma is a napról napra- a magyar katona nemes homlokára.
Meg kell hát adni a honvédség számára lelkünk minden szeretetét és testvéri magyar szivünk minden meleg érzését. Szálljon e pillanatban is minden hitünk, minden bizakodásunk és minden imádságunk a Kárpátok előterében heroikus harcot küzdő, szeretett katonáink felé, akik őseink áldozatos példaadása nyomán most is vérük hullásával védik ezt az ezeréves földet, s mint annyiszor védeni kellett az elmúlt viharos századok folyamán.
Ez a sorsdöntő küzdelem, amit honvédségünk -a szövetséges hadseregekkel együtt - több, mint két esztendeje nemcsökkenő harci kedvvel folytat, határozza meg (...) az ország, az országvezetés és a kormányzat minden egyéb mai kormányzati és politikai ténykedését és célkitűzéseit. Ez ad irányt a magyar külpolitikának, ez szabja meg a belpolitikai magatartásnak alapelveit, ez irányítja az ország belső átszervezésére irányuló törekvéseinket: egyszóval ezt a küzdelmet kell szolgálnia minden magyar erőfeszítésnek."
-"Hazánkat a közös érdekek szálai, a bolsevizmus leküzdésének érdeke fűzik az antikomintern paktumban résztvevő nemzetekhez.
Amikor a magyar nemzet Európának e ránkkényszerített védelmi harcában részt vállal, a Kárpátok gerincén nemcsak a saját létét és
fennmaradását védi, hanem a Kárpátok medencéjében és annak peremén élő többi nemzetét is.
Határainkon kívül élő magyar véreink sorsát különös gonddal fogja a kormány figyelemmel kísérni. Érezniök és tudniok kell a
testvéreinknek, hogy a magyarság életének e súlyos óráiban sem szünik meg irántuk testvéri szeretetünk, és ha a háború megpróbáltatásai nehéz terheket rónak az ő vállaikra is, vegyék ezt a magyar sors rendeltetésének, amit a jobb jövő reményében a nemzet minden tagja ma készséggel vállal, bárhol is éljen a világon.
Viszont hangsúlyoznom kell, hogy ami a mi országunk területén élő nemzetiségeket illeti, irányukban is az őszinteség, egyenesség, lojalitás,, a bizalom és a jogok kölcsönös tiszteletének politikáját kívánom követni. Ennek helyes gyakorlati módja az egyenlő mértékkel mérő mély emberi belátásoktól és igaz szociális érzésektől áthatott, igazságos és pártatlan kormányzás, amely az összes itt velünk sorsközösségben élő nemzetiségek számára megadja mindazt, ami népi és gazdasági életükben lehetővé teszi sajátságos életformáik, vallásuk, kultúrájuk, nyelvük és szokásaik zavartalan érvényesülését.
Egészen természetes azonban, hogy ezzel a lojális magatartással szemben a magyar kormánynak hasonló lojalitást kell megkövetelnie az összes, velünk itt élő nemzetiségi honfitársainktól: kívánnia kell a a magyar állam egységének, biztonságának és szuverénitásának feltétlen elismerését, az összes államolgári kötelességek hűséges teljesítését és általában a magyar állam keretei közé való őszinte és fenntartás nélküli beilleszkedést."
A MAGYAR NACIONALIZMUS HANGJAI IV. rész
Újsághír: Sopron és Sopron vármegye 1944. május 23-án kedden iktatta be hivatalába új főispánját: Rupprecht Antal földbirtokost, felsőházi képviselőt, a Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kamara elnökét.
Az ünnepségen a kormány képviseletében részt vett és köszöntő beszédet mondott Baky László belügyminisztériumi államtitkár.
Részletek Baky László államtitkár beszédéből:
-"Kevés kormány kezdte munkáját nehezebb körülmények között, mint a mostani. Most végre jött egy kormány, amely nem adott még ugyan programot, de komoly intézkedések már történtek. Mindenki láthatja, hogy ez a kormány minden programadás nélkül, alaposan megtisztítja fajtánk vérét a mételytől"...
-..."Általunk jól ismert, de már letünt erők azt igyekeztek bevinni népünk tudatába, hogy csak egy ellenségünk van: a német. Csak tőle kell félnünk, mert a zsidókérdést meg tudjuk oldani magunk is, de a németet nem.
Testvérek! Mi együtt harcoltunk a világháborúban és együtt buktunk el. A sok kiömlött drága magyar vér és német vér nem hullhatott el nyom nélkül"...
-..."Nagyon sok kötelességünk van, amit maradék nélkül teljesíteni fogunk, még akkor is, ha ma is vannak olyan erők, amelyek igyekeznek minden haladást meggátolni. Azokat a mulasztásokat, amelyeket a magyar nép elszenvedett, nem lehet hetek alatt helyrehozni...
...a jövőben mindent el kell követni azért, hogy minden magyar egyformán részesüljön úgy a jóból, mint a rosszból, nem úgy, mint eddig, amikor kis rész élvezte az előnyöket, a nép tömege pedig az élet árnyékos oldalán állt."
|