Srpski Obraz
 Szerbiában a háború, a nacionalista propaganda és a sorozatban megélt vereségek és területi veszteségek hatására felerősödtek a különféle nacionalista szervezetek tevékenységei. A szerb soviniszták tevékenysége főleg a Vajdaságban lehet veszélyes, mivel ott nagyobb lélkeszámú magyarság él, ám a sorozatos betelepítések hatására a nemzetiségi arányok jelentősen megváltoztak. A Srpski Obraz tagjai pedig már többször tanújelét adták annak, hogy nem riadnak vissza az erőszakos cselekedetektől (pl. a Nemzeti Arcvonal tagjai 2005-ben benyomultak az Újvidéki Egyetemre és megtámadták az ott tanácskozókat). Erőszakos fellépésüket hallgatólagosan a hatalom is támogatja elég csak a Temerini fiúk esetére gondolni.
Slovenská Pospolitost
 A Slovenská Pospolitost Polgári Társulás a szlovákiai sovinizmus élő megtestesítője. 2006-ban ugyan betiltották a Szlovák Testvériség Nemzeti Pártot amely új néven ma is aktívan tevékenykedik. Ők voltak akik 2005-ben, Trianon évfordulóján Rozsnyón leköpdösték a Kossuth-szobrot, és velük került konfrontációba néhány magyar fiatal Komáromban. 2003-tól egészen 2006-os betiltásukig a Hlinka-gárda egyenruhájában masíroztak végig Szlovákia városain. Ezt az egyenruhát a második világháború alatt a hitleri bábállamnak tekinthető Szlovákia militarista szervezete használta. Szükségesnek látják Szlovákia déli határainak megerősítését is. Vezetőjük Ivan Sykora aktív magyarellenes harcot hirdetett melynek első lépcsőjeként találkozott a román (Noua Dreapta) és a szerb (Srpski Obraz) sovinisztákkal, ahol is megállapodás született a „nagymagyar sovinizmus” elleni harc „új dimenziókban” történő folytatásáról.
Noua Dreapta
 A nyolc évvel ezelőtt alapított Noua Dreapta nevű román nacionalista szervezet önmagát nemzeti, szociális és keresztény mozgalomként határozza meg. A két világháború között tevékenykedő Vasgárda örököseinek tekintik magukat.Példaképük a fasiszta Corneliu Zelea Codrenau a Vasgárda alapítója. Jelképük a kelta kereszt amelyet zöld háttérrel ábrázolnak. A Noua Dreapta első számú célpontjai a Romániában élő kisebbségek. A szlovák Slovenska Pospolitos nevű soviniszta szervezettel testvéri viszonyt ápolnak, fő céljuk a magyar autonómia és elszakadási törekvések megakadályozása.Eddigi tevékenységük főként a Bukarestben felvonuló homoszexuálisok ellen irányult, de erőteljes kampányba kezdtek a magyarok ellen is. 2005-ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szemben. Trianon felvonulást tartottak ahol elítélték az autonómiát. Tavaly március 15-én Bukarestben újfent tüntettek a Székelyföldi autonómia ellen. A Noua Dreapta áprilisban (a Kárpátia koncertje után) büntetőjogi feljelentést tett az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet ellen az alkotmány megsértése vádjával. Céljaik közé tartozik a két román állam (Románia és Moldova) egyesítése. Legutóbbi szórólapos akciójukban azt skandálták, hogy Székelyföld román terület és mindig is az marad.
Nagy-Románia Párt
 A Nagy-Románia Pártot 1991-ben alapították, azóta minden évben átlépi az 5%-os küszöböt, tehát parlamenti párt Romániában. Elnöke Corneliu Vadim Tudor, főtitkára pedig Gheorghe Funar, mindketten szélsőségesen magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről ismert közéleti személyek, nemcsak Románia területén. Más román közéleti személyek szerint az NRP egy anti-demokratikus párt, amelynek kormányra kerülése esetén felborulna a rend a román államban. Gheorghe Funar Kolozsvár polgármestere volt 1992 és 2004 között. Ez idő alatt óriási kárt tett Kolozsvár középkori, vagy azelőtti magyar kultúrájában. 2004-ben már más jelöltet választott Kolozsvár lakossága, és ezután nemsokkal pedig nyilvánosság elé került az, hogy Funar korrupt és csaló polgármester volt, emiatt hosszú eljárás indult ellene. A párt a 2004-es parlamenti választásokon 11,5%-os támogatottságot érte el Romániában ezzel a harmadik legnépszerübb román párt.
Szerb Radikális Párt
 A Szerb Radikális Párt elnöke a szerb háborús bűnös, Vojislav ©eąelj, aki jelenleg a Hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottja. A Népi Radikális Párt és a Csetnik Mozgalom egyesülésével jött létre. Támogatta a Nagy Szerbia ötletét és a csetnik hagyományt. 1994-ben ellenzéki, majd 1998 és 2000 között kormánypárt. A párt a boszniai Szerb Köztársaság és a Szerb Krajinai Köztárság területén működött a 90-es évek elején. A 250 fős Szerb Parlamentben a párt 2007-ig 82 képviselője foglalt helyet, ami 27,6%-ot jelent. Emiatt jelentős szerep jutott neki, annak ellenére, hogy ellenzéki párt, hisz egyenként a kormánypártok képviselőinek száma jóval kisebb volt. Ellenzi a Koszovó NATO felügyeletét, támogatva a szerb hadsereg bevonulását a térségbe. Ha kell, fegyveres erőket is bevetnének a tartomány megtartására. ©eąelj Hágai pere alatt Tomislav Nikolić vezeti a pártot, aki megnyerte a legutóbbi 2004-ben megtarott köztársasági elnökválasztás első fordulóját, azonban a második fordulóban alul maradt Boris Tadić-tyal, a Demokrata Párt jelöltjével szemben. A 2006-os macedóniai országgyűlési választásokon a Macedóniai Szerb Radikális Párt nem járt nagy sikerrel. Törekvései között szerepel bejegyesztetni magát a független Montenegróban is, ahol legfőbb célja a Szerb Montenegró megvalósítása, ami egy szerb állam lenne Montenegró határain belül.
Slovenská Národná Strana
 A Szlovák Nemzeti Párt radikális jobboldali párt Szlovákiában. 1990-ben alakult újjá, az 1871 és 1938 közt létezett Szlovák Nemzeti Párt ideológiai örököseként. 1990-ben Szlovákia függetlensége mellett szállt síkra Prágával szemben. Elnöke Ján Slota, aki többek közt a magyarok elleni kirohanásairól és alkoholizmusáról ismert. Slota legemlékezetesebb kijelentései bejárták a magyar sajtót is, például amikor a magyarságot görbe lábú mongolid fajnak, rákos daganatnak nevezte, vagy amikor a szlovákság kötelességét fogalmazta meg, mondván: ,,Tankokba ülünk, és a földdel tesszük egyenlővé Budapestet." A 2006-os szlovákiai képviselőválasztáson a párt 11,7%-ot kapott és 20 mandátumot szerzett a 150 fős pozsonyi parlamentben, jelentős előretörést elérve 2002-es eredményéhez képest. A választásokon győztes baloldali Smer párt elnöke, Fico június 20-án bejelentette, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal és Vladimir Meciar Néppárt - Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért nevű tömörülésével kezd koalíciós tárgyalásokat. Az SNS-sel való együttműködést azonban a Smeren kívül valamennyi parlamentbe jutott párt kizárta, beleértve magát Meciart is, aki az SNS miatti nemzetközi konfliktusokat követően ismét keményen bírálta az Slota pártját.
Vatra Romanesca
 1990. február 7-én Marosvásárhelyen alakult meg a nyíltan magyarellenes politikai csoport. A sportcsarnokban rendezett nagygyűlésükön kiáltozták: "Vissza a hunokkal Ázsiába! Nyitva vannak a határok, menjetek!" A beszédek is ilyen tartalmúak voltak. Vatra Romaneasca (magyar jelentése: Román Tűzhely vagy Román Otthon) jelenleg is törvényesen működő soviniszta egyesület.Számos volt kommunista aktivista és Securitate-tiszt tevékenykedik soraiban. Ez az egyesület szervezte meg 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai zavargásokat, a „fekete márciust”, amely három magyar és két román személy halálával végződött, a sebesültek száma több százra rúgott. Az Amerikai Egyesült Államokban élő Ted Anton professzor szerint a Vatra Românească képezi a kapcsolatot a Securitate és a Vasgárda között, és a hatalmukat épp átmentő kommunistákat bíráló írásai miatt ők gyilkoltatták meg 1991-ben Ioan Petru Culianu Amerikában élő román írót, Mircea Eliade tanítványát. A Vatra Românească politikai szervezete a Román Nemzeti Egységpárt, amely nemrég egyesült a Román Konzervatív Párttal. Az egyesület kidolgozta az ún. Szerves Alkotmány tervezetét,amely többek között kimondja a román nemzetállam egységét és ajánlásokat tesz a területén élő nemzetiségek elnyomására és asszimilációjára vonatkozóan.
Matica Slovenská
 A Matica slovenská egy szlovák közjogi kulturális és tudományos intézmény. Székhelye: Turócszentmárton. Szélsőséges nézeteiről ismert. A felvidéki magyarság politikai és kulturális szervezetei ellen is aktívan fellép. Támogatja a szlovák kisebbséget Magyarországon. A Szlovák Tudományos Akadémia létrehozása (1942 illetve 1953) előtt a szlovákok legfőbb kulturális és minden egyéb más kérdéssel foglalkozó intézményeként működött. Az Osztrák-Magyar Monarchiában élő szlovákok vezető politikusai 1861-ben Túrócszentmártonban memorandumot bocsátottak ki, amelyben az alapvető kisebbségi jogok megadását követelték a szlovákság számára. Erre válaszul Ferenc József engedélyezte a szlovák nemzet és élet kedvelőinek létrehozását. Ennek eredményeként 1863. augusztus 4-én megalakult a Matica slovenská. Példaképe volt a szerb Matica Srpska és a cseh Matice česká. Megalakítás után a tagság folyamatosan nőtt és a szervezet súlya is egyre nagyobb lett a magyarországi szlovákság köreiben. 1875-ben Tisza Kálmán belügyminiszter beszüntette az aktívan magyarellenes Matica slovenská működését. A csehszlovák állam 1918-as megalakulása után 1919 nyarán alakult meg újból. Az 1948-ban megalakult szocialista csehszlovák állam keretei nem kedveztek a Matica slovenská burkolt nacionalizmusának. A kommunista rendszer enyhülése nyomán újból erőre kaptak a szlovák nacionalista és magyarellenes hangok az államszövetségen belül.
Szerbiai Szocialista Párt
 A pártot Slobodan Miloąević alapította 1990. július 27-én. Miloąevićék a választásokat megnyerték, 194 helyet képviselői szerezve a 250-ből. 1992-től kezdve más pártokkal kormányzott koalícióban, elsősorban a Szerb Radikális Párttal. Az 1996-os helyi választásokon a szocialista párt helyi vezetői megmásították a szavazás eredményeit azokon a helyeken, ahol a jelöltjeik veszítettek a demokratikus ellenzék Zajedno koalíciójától. Tüntetések kezdődtek először Niąben, majd egész Szerbia területén. A tüntetések végül úgy értek véget, hogy Miloąevićék elismerték az eredményeket. Habár ez megrendítette az SZSZP hatalmát, és némi változást eredményezett a párton belül, a kormány folytatta káros tevékenységét. Az állami vezetésben egyre nagyobb szerepet kapott Mirjana Marković, Miloąević felesége, és pártja, a Jugoszláv Baloldal. Ez kiváltotta a párt régebbi tagjainak elégedetlenségét, de ez távolról sem volt elég arra, hogy megállítsák azt az értelmetlen politikát, amelynek eredménye lett Jugoszlávia NATO bombázása és a koszovói albánok elleni atrocitás. 2000. szeptember 24-én elnökválasztásokat is tartottak Jugoszláviában. Az SZSZP jelöltje Slobodan Miloąević volt, még a Szerbiai Demokratikus Ellenzék jelöltje Vojislav Koątunica. A szavazás első fordulójában Koątunica megszerezte a szavazatok több mint 50%-át, ezt viszont a szocialista vezetés nem ismerte el, hivatalosan második fordulóra volt szükség. Ismét tüntetésekre került sor, amely 2000. október 5-én forradalomba torkollott: gyakorlatilag ezen a napon veszítette el Miloąević a hatalmát. A 2000. december 23-án megtartott szerb parlamenti választásokon 37 képviselői helyet szereztek. Miloąević hatalmának 2000-es megdöntését követően a párt ellenzékbe került. A 2003-as szerb parlamenti választásokon a párt a szavazatok 7,6%-át nyerte el. A választások utáni kisebbségi kormánykoalíciót kívülről támogatta. Cserébe számos szerbiai állami vállalat igazgatói állását kapták meg a párt funkcionárisai. A 2004-es elnökválasztásokon az SZSZP jelöltje, Ivica Dačić a szavazatok 3,6%-ával az ötödik helyen végzett. A 2007-es szerbiai parlamenti választásokon 16 képviselői helyet szereztek meg a szocilakisták. A párt megpróbált csatlakozni a Szocialista Internacionáléhoz, de a felvételi kérelmét majdnem egyhangúlag visszautasították. Csak a görög PASOK és a Francia Szocialista Párt szavazott a felvétele mellett, míg az összes többi ellenezte azt. Az Szerbiai Szocilasita Pártot nacionalizmussal és háborús uszítással vádolták, valamint azzal, hogy okozója volt a délszláv háborúban az emberek szenvedéseinek.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Szerbiában a háború, a nacionalista propaganda és a sorozatban megélt vereségek és területi veszteségek hatására felerősödtek a különféle nacionalista szervezetek tevékenységei. A szerb soviniszták tevékenysége főleg a Vajdaságban lehet veszélyes, mivel ott nagyobb lélkeszámú magyarság él, ám a sorozatos betelepítések hatására a nemzetiségi arányok jelentősen megváltoztak. 
A Slovenská Pospolitost Polgári Társulás a szlovákiai sovinizmus élő megtestesítője. 2006-ban ugyan betiltották a Szlovák Testvériség Nemzeti Pártot amely új néven ma is aktívan tevékenykedik. Ők voltak akik 2005-ben, Trianon évfordulóján Rozsnyón leköpdösték a Kossuth-szobrot, és velük került konfrontációba néhány magyar fiatal Komáromban. 2003-tól egészen 2006-os betiltásukig a Hlinka-gárda egyenruhájában masíroztak végig Szlovákia városain. Ezt az egyenruhát a második világháború alatt a hitleri bábállamnak tekinthető Szlovákia militarista szervezete használta. Szükségesnek látják Szlovákia déli határainak megerősítését is. Vezetőjük Ivan Sykora aktív magyarellenes harcot hirdetett melynek első lépcsőjeként találkozott a román (Noua Dreapta) és a szerb (Srpski Obraz) sovinisztákkal, ahol is megállapodás született a „nagymagyar sovinizmus” elleni harc „új dimenziókban” történő folytatásáról.
A nyolc évvel ezelőtt alapított Noua Dreapta nevű román nacionalista szervezet önmagát nemzeti, szociális és keresztény mozgalomként határozza meg. A két világháború között tevékenykedő Vasgárda örököseinek tekintik magukat.Példaképük a fasiszta Corneliu Zelea Codrenau a Vasgárda alapítója. Jelképük a kelta kereszt amelyet zöld háttérrel ábrázolnak. A Noua Dreapta első számú célpontjai a Romániában élő kisebbségek. A szlovák Slovenska Pospolitos nevű soviniszta szervezettel testvéri viszonyt ápolnak, fő céljuk a magyar autonómia és elszakadási törekvések megakadályozása.Eddigi tevékenységük főként a Bukarestben felvonuló homoszexuálisok ellen irányult, de erőteljes kampányba kezdtek a magyarok ellen is. 2005-ben ellentüntetést szerveztek a Bolyai Egyetemet követelő magyar egyetemistákkal szemben. Trianon felvonulást tartottak ahol elítélték az autonómiát. Tavaly március 15-én Bukarestben újfent tüntettek a Székelyföldi autonómia ellen. A Noua Dreapta áprilisban (a Kárpátia koncertje után) büntetőjogi feljelentést tett az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet ellen az alkotmány megsértése vádjával. Céljaik közé tartozik a két román állam (Románia és Moldova) egyesítése. Legutóbbi szórólapos akciójukban azt skandálták, hogy Székelyföld román terület és mindig is az marad.
A Nagy-Románia Pártot 1991-ben alapították, azóta minden évben átlépi az 5%-os küszöböt, tehát parlamenti párt Romániában. Elnöke Corneliu Vadim Tudor, főtitkára pedig Gheorghe Funar, mindketten szélsőségesen magyarellenes kijelentéseikről és tetteikről ismert közéleti személyek, nemcsak Románia területén. Más román közéleti személyek szerint az NRP egy anti-demokratikus párt, amelynek kormányra kerülése esetén felborulna a rend a román államban. Gheorghe Funar Kolozsvár polgármestere volt 1992 és 2004 között. Ez idő alatt óriási kárt tett Kolozsvár középkori, vagy azelőtti magyar kultúrájában. 2004-ben már más jelöltet választott Kolozsvár lakossága, és ezután nemsokkal pedig nyilvánosság elé került az, hogy Funar korrupt és csaló polgármester volt, emiatt hosszú eljárás indult ellene. A párt a 2004-es parlamenti választásokon 11,5%-os támogatottságot érte el Romániában ezzel a harmadik legnépszerübb román párt.
A Szerb Radikális Párt elnöke a szerb háborús bűnös, Vojislav ©eąelj, aki jelenleg a Hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottja. A Népi Radikális Párt és a Csetnik Mozgalom egyesülésével jött létre. Támogatta a Nagy Szerbia ötletét és a csetnik hagyományt. 1994-ben ellenzéki, majd 1998 és 2000 között kormánypárt. A párt a boszniai Szerb Köztársaság és a Szerb Krajinai Köztárság területén működött a 90-es évek elején. A 250 fős Szerb Parlamentben a párt 2007-ig 82 képviselője foglalt helyet, ami 27,6%-ot jelent. Emiatt jelentős szerep jutott neki, annak ellenére, hogy ellenzéki párt, hisz egyenként a kormánypártok képviselőinek száma jóval kisebb volt. Ellenzi a Koszovó NATO felügyeletét, támogatva a szerb hadsereg bevonulását a térségbe. Ha kell, fegyveres erőket is bevetnének a tartomány megtartására. ©eąelj Hágai pere alatt Tomislav Nikolić vezeti a pártot, aki megnyerte a legutóbbi 2004-ben megtarott köztársasági elnökválasztás első fordulóját, azonban a második fordulóban alul maradt Boris Tadić-tyal, a Demokrata Párt jelöltjével szemben. A 2006-os macedóniai országgyűlési választásokon a Macedóniai Szerb Radikális Párt nem járt nagy sikerrel. Törekvései között szerepel bejegyesztetni magát a független Montenegróban is, ahol legfőbb célja a Szerb Montenegró megvalósítása, ami egy szerb állam lenne Montenegró határain belül.
A Szlovák Nemzeti Párt radikális jobboldali párt Szlovákiában. 1990-ben alakult újjá, az 1871 és 1938 közt létezett Szlovák Nemzeti Párt ideológiai örököseként. 1990-ben Szlovákia függetlensége mellett szállt síkra Prágával szemben. Elnöke Ján Slota, aki többek közt a magyarok elleni kirohanásairól és alkoholizmusáról ismert. Slota legemlékezetesebb kijelentései bejárták a magyar sajtót is, például amikor a magyarságot görbe lábú mongolid fajnak, rákos daganatnak nevezte, vagy amikor a szlovákság kötelességét fogalmazta meg, mondván: ,,Tankokba ülünk, és a földdel tesszük egyenlővé Budapestet." A 2006-os szlovákiai képviselőválasztáson a párt 11,7%-ot kapott és 20 mandátumot szerzett a 150 fős pozsonyi parlamentben, jelentős előretörést elérve 2002-es eredményéhez képest. A választásokon győztes baloldali Smer párt elnöke, Fico június 20-án bejelentette, hogy a Szlovák Nemzeti Párttal és Vladimir Meciar Néppárt - Mozgalom egy Demokratikus Szlovákiáért nevű tömörülésével kezd koalíciós tárgyalásokat. Az SNS-sel való együttműködést azonban a Smeren kívül valamennyi parlamentbe jutott párt kizárta, beleértve magát Meciart is, aki az SNS miatti nemzetközi konfliktusokat követően ismét keményen bírálta az Slota pártját.
1990. február 7-én Marosvásárhelyen alakult meg a nyíltan magyarellenes politikai csoport. A sportcsarnokban rendezett nagygyűlésükön kiáltozták: "Vissza a hunokkal Ázsiába! Nyitva vannak a határok, menjetek!" A beszédek is ilyen tartalmúak voltak. Vatra Romaneasca (magyar jelentése: Román Tűzhely vagy Román Otthon) jelenleg is törvényesen működő soviniszta egyesület.Számos volt kommunista aktivista és Securitate-tiszt tevékenykedik soraiban. Ez az egyesület szervezte meg 1990-ben a marosvásárhelyi etnikai zavargásokat, a „fekete márciust”, amely három magyar és két román személy halálával végződött, a sebesültek száma több százra rúgott. Az Amerikai Egyesült Államokban élő Ted Anton professzor szerint a Vatra Românească képezi a kapcsolatot a Securitate és a Vasgárda között, és a hatalmukat épp átmentő kommunistákat bíráló írásai miatt ők gyilkoltatták meg 1991-ben Ioan Petru Culianu Amerikában élő román írót, Mircea Eliade tanítványát. A Vatra Românească politikai szervezete a Román Nemzeti Egységpárt, amely nemrég egyesült a Román Konzervatív Párttal. Az egyesület kidolgozta az ún. Szerves Alkotmány tervezetét,amely többek között kimondja a román nemzetállam egységét és ajánlásokat tesz a területén élő nemzetiségek elnyomására és asszimilációjára vonatkozóan.
