A szovjet múlt újabb sötét és véres felyezetére derült fény: a KGB archívumaiban rejtélyes gyilkosságsorozat történetét bizonyító iratkötegre bukkantak a kutatók. Az öldöklés méreteit jól illusztrálja az az eset, amikor a nyugat-szibériai Hanti-Manszijszkban egy nap alatt 142 ártatlan bennszülöttet végeztek ki.

A szovjet belügyisek ezzel a vérengzéssel emlékeztek meg Lenin halálának 14. évfordulójáról, kiirtva a hanti és manysi lakosság mintegy 10%-át. Nyugat-Szibériában 1937-ben kezdődött a nagy terror, és több mint 2 évig dühöngött. Abban az időben bárkit letartóztathattak nemre, korra és fajra való tekintet nélkül. Az őslakos hantik és manysik azonban kivételes helyzetben voltak, mert ők éppen származásuk, valamint ősi hagyományaik miatt kerültek Sztálin gyilkosainak látókörébe. A szovjet kommunista gyilkosok az elfogott rénszarvaspásztorokat egytől egyig kivégezték, és máig ismeretlen tömegsírokban temették el őket. Egy föld alatti kivégzőhelyen elöszőr tarkón lőtték az embereket, majd a biztonság kedvéért még egy golyót eresztettek a halántékukba. 1938-ban Szaranpaulból, valamint a Ljapin és a Szoszva folyó melletti falvakból szinte az összes férfit összeszedték a szovjet hatóságok. Ez az embertelen borzalom olyan mély nyomott hagyott a leszármazottakban, hogy sokuk még most, 70 évvel később is mélyen hallgat. Amikor egy hanti népdalénekest nagyapja tragikus sorsáról faggattak, válaszul a pravoszláv hittéritésről szóló ősi regéjük részletét szavalta el. A bolsevista rémuralomról nem mert közvetlenül beszélni.